Chi Kung elmélete

A qigong kifejezés a qi erősítésére és irányítására irányuló gyakorlatokra vonatkozik. Régebben yangxingnak (táplálni az életelvet) nevezték a gyakorlatokat, és yangshengre (táplálni a testet), ill. yangshenre (táplálni a szellemet) osztották.

Qigong története

A qigong gyakorlatok alapja ősidők óta a légzés (légzésterápia és tunapai), összekötve az életpontokat stimuláló testgimnasztikával (daoyin) és egy életen át tartó, szigorú diétával (changming). A qigong gyakorlatok szoros kapcsolatban állnak a kínai orvoslással (anmo) is. Már az időszámítás kezdetén elkezdték a kínai orvosok (Hua Tuo) bevonni a Daodejing és a Yi Jing taoista elképzeléseit a terápiás gyakorlatba. Ehhez kifejlesztettek egy sor gimnasztikai gyakorlatot, amelyek a légzést kísérték és a qi áramlásának szabályozásán keresztül az egészséget hivatottak elősegíteni. Ezekből keletkeztek később a testfunkciók és a szellem szabályozására szolgáló meditatív gyakorlatok, terápiás mozgásgyakorlatok, szexuális praktikák és az önmasszázs. Hogy ezen gyakorlatok némelyike a harcművészetben mikor kezdett átalakulni daóvá, pontosan nem lehet megállapítani.
„Mivel a taoisták és a buddhisták nem hisznek egy személyes teremtő istenben, nem is törekszenek az istennel való egyesülésre. Ők abból indulnak ki, hogy minden lény alapvetően elválaszthatatlan a lét ős-okától (és ezért nem is kell azzal egyesülniük), amelytől az ember csak hamis felfogása miatt érzi magát elválasztva. Ebből a hamis felfogásból következik az a szükségszerűség, amit a taoisták az eredethez való visszatérésnek, a buddhisták pedig megvilágosodásnak neveznek – egy olyan transzcendentális megtapasztalás, amely összetöri az ego vakításának béklyóit. Ezt a megtapasztalást a lelkesülés és egy addig soha sem sejtett szabadság érzése kíséri. Ez nem abban rejlik, hogy elérjük a lét okával való egyesülést, mert ez az egység sosem szakadt meg, hanem ezen egység örömteli észlelésében, amelyre oly sokáig vakok voltunk.”
Blofeld

A Han-dinasztia előtt (i.e. 206 előtt)

A qigong koncepciói és filozófiai alapjai, mint ahogy a yin/yang, a wuxing (Öt Elem tana) és a qi elmélete is ezekben az időkben keletkeztek, és a Yi Jingben jegyezték fel őket. Ezzel egyidőben született meg a sancai, a három őserő teóriája: az Ég (tian), a Föld (di) és az Ember (ren). A három egymás közötti viszonyának kutatása a qigong egyik fő aspektusa. A kínai orvoslás alapkövét a Huangdi Neijinggel (Sárga Császár Belgyógyászati könyve) fektették le. Már Lao Zi említést tesz a Daodejingben a légzéstechnikákról és a qigongról. Azt írja, hogy csak akkor lehet elnyerni az egészséget, ha „a qit koncentráljuk és a lágyságot elérjük”. Az i.e. 4. századból fennmaradtak olyan bronztárgyak illetve egy nefritkő, amelyeken qigong technikákat írtak le. i.e. 300 környékén, Nan hua jing című könyvében, a taoista filozófus Zhuang Zi leírja az egészség és a légzés közötti szoros kapcsolatot.

Han-dinasztia (i.e. 206 – i.sz. 220)

Ebből az időszakból származik az a híres selyemkép a Mawangdui sírból (kb. i.e. 169), amelyet 1973-ban találtak meg. Negyvennégy alakot, huszonkét férfit és huszonkét nőt mutat, különböző qigong gyakorlat közben. Valamivel később Hua Tuo (141-203) létrehozta „az öt állat játékát” (wuqinxi). Bian Que, a híres orvos könyvében leírja az egészség és a qi áramlásának javítására szolgáló nanjing qigongot. Ebben az orvosi irányzat erősen kidomborodik. A taoisták és a konfuciánusok azonban nem tisztán vallási célokra használták a gyakorlatokat. Minden gyakorlatnak azaz értelme, hogy leírják a természet útját (Dao).

Jin-dinasztia (265 – 419)

Egy Ge Hong nevű orvos, művében a qigongot a betegségek megelőzésére és a test harmonizálására szolgáló „szükség esetére való rendelkezésként” írja le. A buddhizmus Kínába érkezik, felveszi a qigong elképzeléseit és buddhista, valamint indiai tradíciókkal gazdagítja azt. A legtöbb buddhista és taoista iskolában tanítják és gyakorolják a qigongot. Az értelme itt már nem tisztán orvosi, hanem általa törekszenek a megvilágosodásra, és így misztikus gyógyító gyakorlattá válik. A qigong átalakul mentális gyakorlattá, és hatással van a testre, a szellemre és a lélekre egyaránt. Néhány buddhista olyan qigongot fejleszt ki, amely állítólag megszabadítja az embert a reinkarnáció állandó körforgásából. A qi és az ember egészségének elméletét folyamatosan bővítik és kutatják.

Sui-dinasztia (581 – 618)

Az orvos Chao Yuan Fang (550-630) „Értekezések a betegségek eredetéről és lefolyásáról” című könyvében 213 qigong gyakorlatot mutat be terápiás célból. Bódhidharma eléri Kínát és létrehozza a chan-buddhizmust. A buddhista és taoista qigong erősen keveredik egymással, ma már nem választhatók külön. Damo létrehozza a Yijinjinget és a Xhisuijinget, továbbá lefekteti a Shaolin iskola (quanfa és Shaolin-kolostor) harci qigongjának alapkövét. A gyakorlatok testi és szellemi erőt hoznak létre, egészséget, harmóniát és hosszú életet teremtenek. A tibeti gyakorlatok modernné válnak.

Tang-dinasztia (618 – 907)

A taoista Shangqing iskola 12. pátriárkája, Sima Cheng Zhen (647-735) megjelenteti „A qi felvételének lényegi jelentősége” című filozófiai művét, amely számtalan qigong gyakorlatot tartalmaz. A „szent/gyógyító hangok” (liuzijing) jelentősen elterjed, az önmasszázst pedig folyamatosan bővítik.

Song-dinasztia (960 – 1279)

Első ízben használják a qigong kifejezést, ez váltja le a daoyin fogalmat. A Shaolin rendszer folyamatosan egyre több qigong gyakorlatot épít be a technikákba és végül teljesen a régi qigong rendszerre építi fel saját harcművészetét. Yue Fei tábornok, akit szintén a Shaolin-kolostorban képeztek ki, maga is kifejleszt egy saját qigong rendszert, a baduanjint. A tizenkét energiacsatorna (jingluo) és a tizenkét szerv (zangfu) elméletét részletesen először Wang Wei Yi írja le egyik könyvében, a qigongot pedig tudományos aspektussal gazdagítja.

Ming-dinasztia (1368 – 1644)

A XVI. században nagyon népszerűvé válik a qigong orvosi irányzata. Ebben az időszakban három legfontosabb képviselője: Yang Ji Zhou (1522-1620), Chen Ji Ru (1558-1693) és Cao Yuan Bai (kb. 1550).
Qing-dinasztia az ópiumháborúig (1644 – 1840)

A qigong fogalma egész Kínában megszilárdul, a daoyint nem használják. A qigong még mindig nagyon közkedvelt, a gyakorlatok és különböző stílusok széles skálája bontakozik ki. Mindenek előtt az indiai és tibeti gyakorlatok számítanak modernnek, a harcművészetek széles körben terjednek. A qigong a harcművészetek állandó elemévé válik, a harci qigongot és a harcművészeti qigongot tovább fejlesztik. Az orvosi qigong nagyon népszerű, melyet gyakran alkalmaznak.

Qing-dinasztia a forradalomig (1840 – 1911)

1822-től a hagyományos kínai orvoslás egyre kevésbé közkedvelt, háttérbe szorítja a modern nyugati orvostudomány. Ezzel együtt a qigong iránti érdeklődés is gyengül.

Köztársaság (1911 – 1949)

A qigong majdnem teljesen feledésbe merül, és idejétmúltnak tekintik annak a bűvöletnek a hatására, amely minden nyugati kultúrkörből Kínára irányul. A 30-as évektől azonban ismét azon fáradoznak, hogy a qigongot elterjesszék.

1949-től napjainkig

Az 50-es évek óta a kínai orvoslást a nyugatival egyenrangúként gyakorolják. Növekszik a qigong iránti érdeklődés és több mint 50 millió ember gyakorolja a qigongot minden reggel. Ma már alig léteznek titkos stílusok, többnyire nyilvánosan oktatják a gyakorlatokat. Időközben többen is arra törekednek, hogy a qigongot a nyugati orvostudomány eszközeivel vizsgálják és értékeljék ki.
Az 50-es években a qigongot újra feldolgozták. Ehhez nagyban hozzájárult a qigong terápiájának nagy sikere a traumát szenvedett katonák esetében. 1956-ban Beidaiheben Liu Gui Zhen létrehozta az első qigong klinikát. Ez a mai napig döntően befolyásolja a qigong orvosi fejlődését. A kulturális forradalom idején (1966-1976) a qigongot betiltották, sok qigong oktatót elüldöztek, és sokan külföldre menekültek. Az egyetlen kivételt Guo Lin qigongja (Guo Lin qigong) képezte. Miután Lin Zhong Pen professzor 1979-ben bemutatta a qigong hatásosságát, újra megengedték, sőt támogatták is alkalmazását. Elterjesztése érdekében létrejött a „Kínai Intézet a Qi Kutatására”, valamint a Lin Zhong Pen vezette Továbbképző Intézet Haladó Qigong Tanulmányok Számára. Azóta a qigong jelentősen elterjedt és nem csak Kínában, hanem a világ majdnem minden országában gyakorolják. Különösen az orvosi irányzatban végeznek napjainkban sok kutatást és fejlesztéseket.

 

A qigong és a quanfa

A qigong különböző módszerei, mint a légzőgyakorlat, a gyógyító gimnasztika, a pszichotréning és a meditáció, nem a quanfa összességét alkotják, hanem előkészítő alapok. Még nem tartalmaznak harci eljárásokat, az elme reakcióképességének magas állapotba helyezésére szolgálnak. A qigong gyakorlatmódszerei évezredek óta önmagukban, zárt rendszerként léteznek. Sok ember ma is azt gyakorolja, hogy a taoista filozófiának megfelelően erősítse szellemét, stabilizálja egészségét, erősítse testét, gyűjtse össze és irányítsa energiáját (qi).
A qigong régi művészetét évezredeken keresztül főként szájhagyomány útján adták tovább. A központok, amelyekben ezekkel a gyakorlatokkal figyelemre méltó képességek elérésére törekedtek, taoista és buddhista kolostorok, illetve más ezoterikus szekták és elszigetelt quanfa iskolák voltak. A qigong a régi Kínában népi kultusszá vált, ugyanis meg voltak győződve arról, hogy a qi uralma nélkül teljesen lehetetlen helytállni a hétköznapi életben. Emellett szoros kapcsolatban állt más művészetekkel, mint a festészettel és a kalligráfiával, ahol a qigongot a gyakorlók a Daóval való egység megtapasztalására, és így a tisztaság és természetesség elnyerésére használtak annak érdekében, hogy műalkotást teremtsenek.
Ma a qigongnak sok rendszere létezik, amelyek közül néhány közvetlen kapcsolatban áll a harcművészetekkel (yinggong). A qigong gyakorlatainak sokfélesége miatt, módszereit több csoportra lehet osztani.
· Neigong (belső gyakorlatok): ezek a stílusok mindenekelőtt a qi belső mozgását hangsúlyozzák, annak gyűjtését és átalakítását. A testi mozgásokat ezért erő nélkül hajtják végre, a mozdulatok többnyire lágyak és folyékonyak. A qit először a belsőben fejlesztik, és azután vezetik végig az egész testben.
· Waigong (külső gyakorlatok): ezek a testi aspektust hangsúlyozzák, mindenekelőtt az izmokat építik, illetve általános erősítő hatásúak. A qit először a mozgás által fejlesztik, és csak ezután vezetik a test mélyére.
· Jinggong (nyugalmi gyakorlatok): ezt a megnevezést használják a testileg passzív gyakorlatokra. Ezeket fekve, ülve vagy állva végzik és a test tökéletes ellazulását, a légzés szabályozását és a szellem befelé fordulását célozzák meg.
· Donggong (mozgásos gyakorlatok): ez a testileg aktív gyakorlatok megnevezése. Olyan mozgássorozatokból állnak, amelyek által a tudat és a légzés összehangolására törekszenek a test mozgásaival annak érdekében, hogy elérjék a qi irányítását.
· Yinggong annak a qigongnak a neve, amelyet a harcművészetek hívei gyakorolnak keményítés és erőfejlesztés céljából. Ezek a gyakorlatok gyakran természetfeletti teljesítményekre tesznek képessé.
· A filozófiai háttér és a gyakorlat célkitűzése szerint a qigong további felosztásai is lehetségesek. A legjelentősebb elméleti irányzatoknak megvannak a maguk sajátosságai és speciális technikái.
Megkülönböztetjük a Rujiat, a konfuciánus iskolát, a Daojiat, a taoista iskolát és a Fojiat, a buddhista iskolát. Továbbá megkülönböztethetjük még a Yijiat is, az orvosi irányzatot, amely a qigongot csak az egészség ápolásának aspektusából végzi, valamint a Wujiat, a harcművészetek iskoláját, amely a harci erő emelésének aspektusát helyezi előtérbe.
· Aszerint, hogy a qigong mely tartalma kerül előtérbe, a következő megkülönböztetést végezhetjük el: a Jingzuopai, a „csend iskolája” a belső munkát, különösen a meditációt emeli ki. A Tunapai, a „tudatos lélegzés iskolája“ előszeretettel dolgozik légzéstechnikákkal és légzésirányítással. A Liandanpai, a „belső alkímia iskolája“ elsősorban a qi irányítására összpontosít.

 

A qigong alapjai

Bármilyen különbözőek is lehetnek a qigong stílusai, mindegyikük a szabályozás alapjaira épül. A gyakorló különböző területeit egymás után harmonizálják, majd összhangba hozzák egymással. Az aspektusok mindegyike hatással van az összes többire, így tehát egy minden területre kiterjedő szabályozást kell foganatosítani.
· Tiao Sheng (szabályozni a testet): a helyes, laza testtartás nagy szerepet játszik a meridiánok és pontok megnyitásában, hogy a qi akadálytalanul áramolhasson. A tartás így tehát a hatásos qigong előfeltétele.
· Tiao Xi (szabályozni a légzést): a légzés nagy szerepet játszik az elhasznált qi újjal történő kicserélésében, és ezért az új energia fontos szállítója.
· Tiao Shen (szabályozni az elmét): a szellemi nyugalom és az érzelmi közép nagy jelentőségűek a jó gyakorlat szempontjából. Ezeket a légzés, a tartás, a mozgás és a meditáció kombinálásával érik el.
· Tiao Qi (szabályozni a qit): az előző elvek révén jön létre annak előfeltétele, hogy a qit tudatosan irányítsuk és bizonyos területeken összegyűjtsük.
Ebben a folyamatban bizonyos pontok fontos kulcsszerepet játszanak: a yintang, a baihui, a laogong, a yongquan, a qihai és a mingmen. A qivel végzett munka alapjai olyan gyakorlatok, amelyek erősítik a dantiant.

 

A qigong nem sport

Nyugaton a qigongot gyakran összekeverik a sportról alkotott elképzeléssel. Létezik azonban néhány olyan lényeges pont, amelyek megkülönböztetik a qigongot a sporttól. Minden régi qigong gyakorlat a hagyományos kínai orvoslás felismerésein alapszik. Ezeket a gyakorlatokat az egészség ápolására, a légzés szabályozására és a normális öregedési jelenségek megakadályozására szánták. A testi gyakorlás mellett minden stílusban egy spirituális fejlődésre is törekednek, amely pszichológiai és morális szempontból iskolázza az embert. A qigong egy életfilozófia. A legnagyobb különbség a sporttal szemben azonban a gyakorlatok energetikai struktúrája, amelyet a versenyre vonatkozó, társadalomfüggő kulturális tudatunkkal ebben a formában csak nehezen érthetünk meg.

Feliratkozás az aranyhegy levelezőlistára
E-mail:
Csoport meglátogatása
Eseménynaptár

eseménynaptár

Hírek

Decemberi tábor

2017. dedember 01-03

width="180"

------------------------------

Dél-Indiai körút

2018. március 10-31.

eseménynaptár

------------------------------

Észak-Indiai körút

2018. április 07-28

eseménynaptár


------------------------------

HImalájai zarándoklat

2018. június 02-23

eseménynaptár

------------------------------

Álmodjunk Közösen!

Álmodtunk egy olyan világról melyben boldogan élhetünk. Ahol a megosztottság helyett a megértés, a tudatlanság helyett a tudatosság a cél. Egy olyan közeget, ahol kiteljesedhet az egyén potenciálja, megvalósíthatja az álmait egy támogató közösség segítségével.
------------------------------
Kulturális Klub

Rendszeresen alkalmat kívánunk különféle kulturális programokon való együttes részvételre. A megosztás, az együttlét gazdagítja a programot!
Gyere velünk koncertre, múzeumba, színházba.
Az aktuális programokról a levelezőlistán és az Arany Hegy Facebook profilján értesülhetsz.

------------------------------

Kiránduló Klub

Gyere velünk kirándulni! Havonta, két havonta elmegyünk együtt valahova Budapest környékén, hogy kiszellőztessük a tüdőnket, feltöltődjünk a Természet Átható Erejével.
Az aktuális kirándulás részleteiről a levelezőlistán és az Arany Hegy Facebook profilján értesülhetsz.

Translate »