Taoizmus

A daoija és a daoijao, taoizmus néven is ismert, nyugaton a taoista irányzatok összefoglalására használt gyűjtőfogalom, amit gyakran vallásnak tekintenek.

A vallásos taoizmus (daojiao) és a filozófiai taoizmus (daojia) a konfucianizmus legnagyobb ellenfelei voltak, és az egykor igen nyugtalan és ingatag világból való kimenekülés tanítását hirdették. Mindegyik a maga módján fordult el a már akkoriban mesterségesen megteremtett világtól, különösen a gazdasági előrelépésektől. Ezek helyett az ember természet felé fordulását és a belső nyugalom kiművelését tanították. A taoizmus elutasította a tekintély minden formáját, soha nem vált társadalmi ideológiává. De mint filozófia, hatással volt a későbbiekben kialakult kínai természettudományokra és művészetekre, és tartósan meghatározta azok fejlődését.

A daojia és a daojiao megkülönböztetése csak később került bevezetésre, és többnyire csak a kívülállók használták. A filozófikusok soha nem érezték úgy, hogy valamely iskolához tartoznának, hanem inkább filozófiai példaképük hagyományai szerint cselekedtek. Egyszerűen csak keresőknek tekintették magukat. A népi taoizmus főleg a sámánizmus és más természeti irányzat praktikáit olvasztotta magába. Később azonban a filozófiai taoizmus egyes elemei, így a qigong vagy az orvoslástan is a részeivé lettek.

Ez a folyamat a harcművészeteket sem hagyta érintetlenül. A wuwei elve kimondja, hogy a harcművészetek nem erőszakos technikákból állnak, hanem az önvédelem rendszerének kell tekinteni őket. Ezért az igazi mester számára nem is létezik a támadás, hanem csak az ellenfél cselekvéseihez való igazodás.

” Egy jó harcos soha sem örül a harcnak.
Egy jó harcos soha sem indulatos.
Egy jó győztes soha sem diadalmaskodik.” (LaoZi)

Dao – Tao

A kínai taoizmusból származó fogalom. A Dao a természet, az univerzum felsőbb rendű törvényszerűsége, a minden látható változásban leledző felfoghatatlan rend, amely minden dolgot alávet az örök létnek és elmúlásnak.

Definíció

A Dao legfontosabb jellemzője az Üresség (Wuji), az a bizonyos, a buddhista irányzatokban később sokat idézett Üresség avagy Nem-dualizmus (nem kettőség), amely minden Út-tanításban példaként szolgál az elérendő belső állapothoz. A belső állapot filozófiai ideálja minden Út-tanításban az én legyőzése. Ez magában foglalja a vágyak, a gondolatok és az igények kiürítését (nem-munkálkodás, nemlét, nem-tudat, nem-viselkedés, nem-szellem, stb.) és mindig az univerzális Üresség példáján alapszik. „A Dao a Nemlét” – mondja Laozi , ami egyben minden lét eredete, és a dao semmije, anélkül, hogy bármit tenne, minden dolgot előidéz, formál és irányít. Névtelen, mert mindennél nagyobb, ami néven nevezhető. Nem cselekszik, békén hagy mindent. Magában hordozza a dolgokat, de nem akar birtokolni, hagyja, hogy maguk változzanak. Habár nem tesz semmit, mégis minden változást ő irányít. A Dao működése csak a jelenségekben, az ellentétének kapcsolatában mutatkozik meg ( yin-yang ).

A Dao útjai

A Dao egy meghatározó fogalom a kínai gondolkodásmódban, de mint elv nem kizárólag csak a taoizmushoz tartozik. Megegyezik a sinojapán do (út) fogalmával, a kínai és a japán nyelvben is ugyanazzal az írásjellel jelölik: egy út, egy mester fejének és egy tanítvány lábainak ideogrammájával, amik a mestert követik. Ez az univerzum útja, a Dao útja. Ezt az utat szolgálta minden gyakorlat, függetlenül attól, hogy taoista vagy buddhista. A konfucianizmus is létrehozta a bölcsek útját, ami a konfucianista filozófiának megfelelően ugyanazt követte. A japán sinto vallás az istenek útját alkotta meg. Keletkeztek további utak is, mint a tea útja, a gyógyászat útja vagy a harcművészetek útja, amelyeknek legmagasabb foka mindig maga a mester.

Forrás: Werner Lind: Nagy Harcművészeti Lexikon – Libruna kiadó

A mester és tanítvány kapcsolatáról

Az Út művészetében mást jelent tanítványnak lenni, mint egy szokványos oktatási folyamatban. Az Út tanulóját különleges kapcsolat fűzi mesteréhez, és előrehaladását sokkal inkább befolyásolja ez a viszony, mint maga a tanulás.

Az Út megismerése különbözik a forma elsajátításától, ezért a mester csak azt tekinti tanítványának, akiben megvan a képesség az Út követésére. Amikor erről megbizonyosodott, kezdetét veheti egy mester-tanítvány kapcsolat, amelynek középpontjában az Út áll. Ezt azonban akár hosszú évekig is eltartó formai tanulás előzi meg.

Hogy a mester valakit tanítványnak fogad-e, az nem csak a jelentkező tehetségén múlik, hanem a belső képességén is. A formai gyakorlással töltött, hosszú próbaidő alatt megmutatkozik a tanuló jelleme, és alkalmassá válhat az Út követésére. Minden igazi mester árulásnak tartaná egy olyan ember oktatását, akit csak a formai tökély érdekel, akiből hiányzik a belső harc és az áldozatvállalás képessége, s akiben nem élnek az ideálok. A gyakorlók közül csak igen kevesen képesek a formai szinten túljutva a tanítványi fokozatra emelkedni.

Korábban, amikor a mesterek a tanítványaikat nem csoportban, hanem egyenként oktatták, mindjárt az elején megállapították, hogy a jelentkező alkalmas-e az Útra. Ennek ellenére még hosszú próbaidő következett. A mester-tanítvány viszony létrejöttéhez a tanulónak türelmet, hűséget és kitartást kellett tanúsítania, a tanító csak ezután ismerte el kettejük Útra irányuló kapcsolatát.

Kezdetben a tanulók rengeteg erejét emészti fel az őrlődés igazság és igazságtalanság között, valamint a küzdelem az előrejutásért; a személyes érvényesülésért és az elismerésért; mindazért, amik ők, amit tudnak, amire képesek és amijük van. A mester azonban nem ezek a harcok érdeklik, hanem az emberi tartalom. Ezért ahol lehet, akadályt állít a tanítványok érvényesülési vágya elé, és figyeli az eredményt. Az ilyenkor bekövetkező konfliktusban jól láthatóvá válik a tanuló belső tartása. A technikai gyakorlás mellett ez a legfőbb edzés. Akinek az egyéniségében egy magasabb eszmény iránti törekvés körvonalazódik – s ezt nem őrli fel a megbecsülésért és a jó megítélésért folytatott küzdelem –, azt a mester tanítványul fogadja, amint eléri a szükséges technikai szintet. Amíg azonban valaki nem tudja legyűrni magában az Úttal ellenkező érzéseket, bármilyen technikai szinten is legyen, nem lehet annak követője.

Akik az Út tanulói, már más szinten keresik az előrelépést. Feladatukat a belső mester állandó kihívása szabja meg: törekedni a tökéletességre és a végső igazságra. Mindez napról napra megújuló küzdelmet jelent számukra az önismeretért és az önuralomért. A tanítványok szoros kapcsolatban állnak a dojó val és a mesterrel, mert ezek határozzák meg haladásuk mértékét és irányát, és a segítséget is innen várhatják.

Mivel nagy a veszélye, hogy a küzdelmek felborítják az egyensúlyt, és károkat okoznak, a mester dolga, hogy irányítsa azokat. Ezért a gyakorlóból nem lehet tanítvány, amíg nem ismeri fel a valódi mester-tanítvány kapcsolat szükségességét.

Az Út tanítványának lenni azt jelenti, hogy az ember véglegesen dönt az Út követése mellett, és folyamatos belső küzdelem árán megfelel a kihívásoknak.

Az Út tényleges elsajátítására a tanítványság előszintje, a technikák gyakorlása, mivel ez az Út feltétele. Itt kialakulhat a tanulóban a képesség, amely alkalmassá teszi őt az Út követésére, és méltóvá teszi, hogy egy mester tanítványául fogadja.

A hagyományos harcművészetben ősidőktől fogva megkülönböztetik a belső és a külső tanítványság fogalmát.

Az Öt Változó Állapot – Az Öt Elem

Az energia fejlődésének öt szakasza: a föld , a fém , a víz , a fa és a tűz felöleli a természetben fellelhető összes jelenséget. Olyan jelképrendszer ez, mely az élet minden területére egyaránt vonatkozik.
Su-Wen

Az energia kibontakozásának öt állapotát wu xingnek nevezik. Szó szerinti fordításban a wu jelentése „öt”, xingé „megy”. A legelterjedtebb fordítási lehetőségek az Öt Elem, Öt Változó Állapot és az Öt Hatóerő A fejlődési szakaszokat jelölő természeti elemek megnevezései mindazonáltal nem utalnak azok megfogható, anyagi voltára.

Az energia átalakulásának mind az öt fajtája egyszerre bír dinamikus és statikus aspektussal. A dinamikus szempont az energia szakaszos átalakulására mutat rá, ami az energia helyváltoztatásának természetes folyamata során megy végbe – e folyamatból vezethető le az idő rendszere. Ezt úgy hívják, hogy wu-yuen, jelentése? Az energia fejlődésének öt szakasza. Szó szerint a yuen mozgást vagy körmozgást jelent. Az energia-átalakulás öt alaptípusának statikus szemlélete az anyagi dolgok jellemző tulajdonságait írja le, és csak osztályzási rendszerként használják. Ez a módszer a wu-xing elnevezést kapta, bár a wu xing néven szokás hivatkozni az energia-átalakulás öt fajtájára általános értelemben is. A dinamikus szemléletmód egyik ábrázolási formája az energia éves körforgása, amint az végigáramlik a világmindenségen. Az energiaáramlás egy köre valójában két évig tart: az egyik szakasz yang, a másik yin. Mivel minden két éves ciklus átmegy az öt változó állapoton a teremtő rendet követve, ezért s teljes kör tíz évet, azaz egy shuent ölel fel. A dinamikus jelleg az energiakeringés napi és hónapi szakaszaiban ugyanúgy jelen van, mint ahogy az emberi test megfelelő energiaköreiben. Hasonlóképpen, minden egyes kibontakozási állapotot vizsgálhatunk dinamikus és statikusként is. A fém osztálya például, dinamikusként vizsgálva olyan cselekedeteket eredményez, mint a gyilkolás, a háborúzás, a megtisztulás és a változás. Statikus oldalról szemlélve a fém osztályát példázzák az eszközök, a szerszámok és a fegyverek.

A szellemileg beérkezett ősök úgy értelmezték a fát, mint olyat, ami felfelé törekszik, akár egyenesen, akár kanyargó vonalban. A fém olyasmit jelent, ami változásnak van kitéve, a tűz lángolva tör fölfelé, a víz lefelé folyik, a föld képes életet adni. Elvont értelmükben ezek az elemek jelképezhetik azon anyagokat, illetve jelenségeket, melyek jellemzői között szerepelnek az adott szakasz által mutatott tulajdonságok. A szóban forgó elemek ciklikus kölcsönhatása segítségünkre lehet abban, hogy megmagyarázzuk és kellőképpen bemutassuk a világegyetemben előforduló összes anyag és jelenség összefüggését., beleértve az ember külső és belső tapasztalásainak területét is. Az energia kibontakozásának öt szakasza teljes filozófiai és gyakorlati rendszert biztosít számunkra, amely megmagyarázza az egyetemes kölcsönhatások bonyolult összefüggéseit, mi több, alkalmazásával helyreállítható a felborult energia-egyensúly, a konfliktushelyzetek pedig elkerülhetővé válnak.

Az energia kibontakozása során öt állapotot vesz föl, mely öt állapot szorosan kapcsolódik egymáshoz, mindig ugyanabban a sorrendben követve egymást a körforgásban. Ennek az öt szakasznak az együttes hatása hozza létre a világegyetemet, s ez tükröződik az emberi mikrokozmoszban is.

Forrás: Ni Hua-ching: Tao a leheletfinom, egyetemes törvény – Lunarimpex kiadó

Qi az élet forrása

A Qi a világegyetemet betöltő természeti erő vagy energia. Fordítják levegőnek, életleheletnek, lélegzetnek, életeszenciának, energiának, szélnek.

A Qi elve a világ számos kultúrájában megtalálható. Az iszlámban a Qi megfelelője a Baraka, japánban Ki-nek, szanszkritban Prana-nak, tibetben Lung-nak mondják. A lakota sziú indiánokál a Neyatoneyah szót használják a Qi fogalmára. Héberül ez a szó a Ruach, mely a teremtés könyvében is megtalálható:

„Kezdetben Isten megteremtette az Eget és a Földet. A világ alaktalan volt és üres, a mélységek felett sötétség ült; az Isteni Ruach a vizek felett lebegett.”

A Qi, amely létrehozta az Eget és a Földet, lényegében ugyanaz a Qi, mely formálja az élőlényeket, köztük az embert is. A kínaiak ennek megfelelően a Qi-t három kategóriába sorolják: mennyei, földi és emberi. A mennyei Qi magába foglalja a földi Qi-t, melyen belül az emberi Qi található.

A mennyben vagy a világegyetemben a Qi az égből származó természeti erőkből áll, mint például a napfény. Az égi Qi felügyeli az időjárást, az éghajlatot és a természeti katasztrófákat. Hatása az égitestek és a föld kapcsolatában mutatkozik meg. Az asztrológia pedig megkísérli a magyarázatát.

A földi Qi-t az égi Qi irányítja és befolyásolja; energiavonalakból és hálókból áll, valamint része a föld mágneses erőtere és a földfelszín alatt rejtőző hő. Ezeknek az energiáknak az egyensúlytörekvése földrengésben vagy más természeti katasztrófában nyilvánulhat meg.

Amennyiben megértjük a föld szabályait, akkor megérthetjük, miképpen jönnek létre a hegyek és a folyók, a föld melyik része a legjobb valaki számára, hol építsük fel házunkat, és melyik irányba nézzen az egészséges és hosszú életünk érdekében. Kínában igen régóta foglalkoznak geomanciával vagy más néven Feng Shui-val. Ezek a szakértők segítenek a radiesztézia tudásukkal és a Yi Jing felhasználásával az embereknek fontos döntéseik meghozatalakor.

Az emberi Qi-t az égi és a földi Qi irányítja, vagyis meghatározzák a sorsunkat.

A Qi az élet forrása. Ha megértjük működését, megértjük az univerzum működését is. Amennyiben az égi és a földi Qi-vel, magyarul a természet ciklusaival összhangban tevékenykedünk, és megtanuljuk a Qi szabályozását, akkor hosszú és egészséges életet élhetünk. Ellenben, ha nem váltakoztatjuk ritmikusan életünket az évszakok váltakozásának megfelelően, megbetegedhetünk. A természet útjának követése a Dao lényege, amely maga a természetes Út.

A Qi-ről Zhang Tzai a következőképpen írt:

„ A WuJi (A Nagy Üresség) Qi-ből áll. A Qi összesűrűsödik, hogy létrejöjjön a dolgok sokasága. A dolgok szükségszerűen szétválnak és visszatérnek a WuJi-be. Amikor a Qi összesűrűsödik, láthatóvá válik és megjelennek a fizikai formák. Szétszóródásában és összesűrűsödésében is mindennek a lényege. Minden születés összesűrűsödés, minden halál szétszóródás. A születés nem nyereség, a halál nem veszteség… Összesűrűsödve a Qi élőlénnyé válik, szétszóródva pedig a változások alapja lesz.”

Taoista ünnepnapok

Első holdhó

1. Yuan Shi Tian Zun (a Három Halhatatlan egyike) születésnapja
5. Cai Shen (a Gazdagság Istene) születésnapja – Lampionos ünnep
9. Yu Huang Da Di (Jáde Császár) születésnapja
15. Shang Yuan Tian Guan (a Három Guan egyike) születésnapja
19. Qiu Chu Ji napja (Wang Chong Yang tanítványa)

Második holdhó

2. Tu Di Gong (a Földisten Ünnepe)
3. Wen Chang Di Jun (a Kultúra és az Irodalom Istene) születésnapja
6. Dong Hua Di Jun (a Keleti Király) születésnapja
13. Ge Xian Weng (a Halhatatlanság Pirulájának Készítője) születésnapja
15. Tai Shang Lao Jun (Lao-ce – a Tao és az Erény Égi Ura) születésnapja

Harmadik holdhó

18. Zhong Yue Da Di (a Központi Hegy Császára) születésnapja
23. Ma Zu (a Hosszú Élet Istennője) születésnapja
28. Dong Yue Da Di (a Keleti Hegy Császára) születésnapja

Negyedik holdhó

10. He Xian Gu (a Nyolc Halhatatlan egyike) születésnapja
14. Lu Dong Bin (Lu Pátriárka) születésnapja
15. Han Zhong Li (Lu Dong Bin mestere) születésnapja
17. A Szülészet Istennőjének napja
18. Hua Tou születésnapja

Ötödik holdhó

1. Nan Ji Chang Sheng Da Di (a Déli Sarki Hosszú Élet Császára) születésnapja
5. A Sárkányhajó ünnepség (Duan Wu Jie)
18. Zhang Tian Shi születésnapja
20. Ma Dan Yang születésnapja
29. Ling Bao Tian Zun születésnapja

Hatodik holdhó

13. Lu Pon születésnapja
15. Wang Ling Guan születésnapja
24. Guan Gong (az Erényt Képviselő Istenné Emelt Tábornok) születésnapja
25. Lan Cai He (a Nyolc Halhatatlan egyike) születésnapja

Hetedik holdhó

7. A Hét Nővér ünnepe (a Jáde Császár lányai)
10. Tie Guan Li (a Nyolc Halhatatlan egyike) születésnapja
15. Zhong Yuan Di Guan (az Ördögűzés Császára) születésnapja
30. Di Zhang Wang (a Halottak Királya) születésnapja

Nyolcadik holdhó

3. Az Eke Isten Földreszállásának napja
3. Zao Jun (a Tűzhely/Konyha Istene) születésnapja
10. Bei Yue Da Di (az Északi Hegy Császára) születésnapja
14. Chang E (Holdistennő) ünnepe

Kilencedik holdhó

1-9. Az Eke Kilenc Istenének Földreszállása (A Nagy Medve hét csillaga, a Tűz és a Föld Istene)
1. A Nan Dou Csillagisten Földreszállásának napja
9. Zhang San Feng, Dou Mu Yuan Jun, Chong Yang Di Jun, Feng Du Császár születésnapja
22. Tai Yi Zhen Ren születésnapja
23. Sa Zu Zhen Ren (a Templom Védelmezője) születésnapja

Tizedik holdhó

3. San Mao Zhen Jun (a Három Mao Fivér) születésnapja
10. Zhang Guo Lang (a Nyolc Halhatatlan egyike) születésnapja
15. Xia Yuan Shui Guan (a Három Guan egyike) születésnapja
19. Qiu Zu Mennybemenetelének napja
27. Bei Ji Zi Wei Da Di (a Négy Császár egyike) születésnapja
27. Az Északi Sarkcsillag ünnepe

Tizenegyedik holdhó

6. Xi Yue Da Di (a Nyugati Hegy Császára) születésnapja
11. Tai Yi Jiu Ku Tian Zun (a Kék Császár) születésnapja
23. Nan Dou Csillagisten Mennybemenetelének napja

Tizenkettedik holdhó

9. Han Xiang Zi (a Nyolc Halhatatlan egyike) születésnapja
16. Nan Yue Da Di (a Déli Hegy Császára) születésnapja
22. Wang Chong Yang (a Hét Tökéletes egyike) születésnapja
24. A Tűzhely Isten Mennybemenetelének napja, amikor beszámol az emberek jó és rossz cselekedeteiről a Jáde Császárnak
30. Az összes istenség földreszállásának napja

Yin-Yang

A Yin és a Yang az Ég és a Föld Útja, melyből a miriádnyi dolog ered, a változás és az átaéalulás atyja és anyja, a kezdet és a pusztulás forrása.
Su-Wen

A világmindenségnek két megjelenési formája létezik. Az egyik a rejtett oldal – az osztatlan egység avagy az eredendő üresség, mely már létezett „az Ég és a Föld születése előtt”, ahogy a régiek mondták. Ebből a szempontból a világegyetem eredeti energiája el nem különült, teljes egész. A másik oldal a sokféleség leplezetlen, érzékelhető és megfigyelhető világa, amely „az Ég és a Föld születése utáni”. Bár a két megjelenési forma látszólag különáll, a leplezetlen és a rejtett valójában egységet alkot.

Tekinthetjük úgy, hogy a teremtés az a folyamat, mely során lezajlik az eredeti, el nem különült ősenergia elrendeződése. Ennek a szerveződésnek a következményeképpen az eredeti ősenergia elkülönült két, eltérő osztályra, melyet yinnek és yangnak nevezünk. Bár az aktív aspektus (yang) mutatkozik meg elsőként, jelenlétével olyan, viszonylagosan nyugvó szempont (yin)valószínűségére utal, amelyből megfigyelhető az aktivitás. Lehetetlen közvetlenül megtapasztalni, vagy pontosan körülírni a térben lejátszódó tevékenység minőségét. Csakis egy szilárd nézőpontról (yin) vizsgálható, amely megegyezik és összhangban van vele.

Például a nap sugarait nézve, amely a naprendszerünkben a yang aspektust képviseli nem lehetne érzékelni, ha ezeket a sugarakat nem verné vissza valamilyen útjukba eső tárgy. Ha visszaveri a sugarakat, azok észlelhetővé válnak, mivel a tárgyon ilyenkor változás tapasztalható. Bármilyen pozitív állítás a napsugarakról a tárgyra vonatkozó észrevételek fügvénye. Ilyenformána hatás, amelyet egy adott tevékenység (yang) fejt ki, megerősítést nyer a vele össhangban lévő, szilárd, viszonylagos nyugvó helyzetű tárgytól (yin). A formának és a tevékenységnek ilyen tagolódása által hozza létre az eredeti energia a világegyetem aktív pólusát (Ég) és a szilárd pólust (Föld).

A teremtés műveletét úgy is felfoghatjuk, mint az eredeti energia kiterjedését a központból. Mindemellett a szerveződés lefolyása érdekében szükség van a kiegészító jellegű,kiegyensúlyozó, összetartó erőhatásra is. Ha a centrifugális (yin) és centripetális (yang) erők nem lennének egyensúlyban, semmi sem létezhetne. Az energia vagy stétszóródna a semmiben, vagy eltűnne a küzéppontban. E két erő kényes egyensúlya az atom modeljén tanulmányozható. Ha az elektronokat nem tartaná vissza a protonoknak a küzéppont felé irányuló vonzása a ttól, hogy eltávolodjanak az atommagtól, az atom széthullana. Sokkal nagyobb keretek között ez az alapelv játszik közre a naprendszernek és a világegyetem galaxisainak az összetartásában.

A yin és a yang jellemzőit elsőként Fu Xi ismerte fel, aki egyesek állítása szerint 6-8000 évvel ezelőtt élt, más becslések azonban Kr. E.3852–2738 közé helyezik el. A Sárga Császá r (Kr. e. 2698–2598) kijelentette, hogy „a világmindenség a yin és yang tevékenységek kölcsönös hatásának és váltakozásának kifejeződése”. Tizenkét törvényszerűséget állapított meg, melyek részletesen jellemzik ezt azt összefüggést, és elmagyarázzák nekünk a világegyetemet irányíró abszolút természeti törvényeket.

Ezek a törvényszerűségek a következők:

Az, ami a világegyetemet létrehozza és alkotja, a Tao, az osztatlan egység, avagy az eredendő üresség.

A Tao ellentétekre oszlik: a yang lesz a világmindenség tevékeny, a yin pedig a megszilárdult oldala.

a yin és a yang olyan ellentétpár, mely kiegészíti az egyiket a másikkal

A világegyetmben minden lény és dolog a yin és yang végtelenül változatos arányai által meghatározott egyetemes energiából tevődik össze.

Minden lény és dolog állandóan változik és átalakul; a világon semmi sem tekinthető állandónak vagy befejezettnek; minden szüntelen mozgásban van, mert a polarizáció, ami a lét forrása, kezdet és vég nélküli.

A yin és a yang vonzza egymást

Semmi sem kizárólag yin vagy yang; minden jelenség egyaránt áll yinből és yangból.

Semmi sem semleges.Minden jelenség a yin illetve a yang egyenlőtlen arányai alkotnak.

A yin és yang közötti vonzás annál erősebb, minél nagyobb köztük a különbség; ha a különbség kisebb, a vonzás is gyengébb.

a hasonló tevékenyésgek taszítják egymást. Minél közelebbi az azonos pólusú jelenségek közti hasonlóság, annál erősebb a taszító hatás.

Nincs az életnek olyan oldala, amelyre a yin és yang tevékenységek ne vonatkoznának. A yin és a yang által mutatkozik meg a világegyetem összes létező dolgának a megnyilvánulása és kölcsönös egymásra hatása. A yinnel és yagnak nincs világos, konkrét meghatározása, így a két elnevezés gyakorlatilag lefordíthatatlan. Leginkább két fogalomkört jelöl, többek közt a negatív és a pozitív, a romboló és az építő, a tétlen és a tevékeny, a durva és a finom, a valódi és a lappangó egymást kiegészítő párjait.

A yin és a yang minden lehetséges kombinációjának, azok képződményeinek és működésüknek a leírása megtalálható a Yijingben.

Forrás: Ni Hua-ching: Tao a leheletfinom, egyetemes törvény – Lunarimpex kiadó


Feliratkozás az aranyhegy levelezőlistára
E-mail:
Csoport meglátogatása
Eseménynaptár

eseménynaptár

Hírek

Egy nap a nyugalmadért

2017. július 23.

------------------------------

Meditációs Hétvége

2017. augusztus 04-06.

------------------------------

Nyári táborok 2017

2017. augusztus 17-20.

india

------------------------------

HImalájai zarándoklat

2017. június 03-24

india


------------------------------

Álmodjunk Közösen!

Álmodtunk egy olyan világról melyben boldogan élhetünk. Ahol a megosztottság helyett a megértés, a tudatlanság helyett a tudatosság a cél. Egy olyan közeget, ahol kiteljesedhet az egyén potenciálja, megvalósíthatja az álmait egy támogató közösség segítségével.
------------------------------
Kulturális Klub

Rendszeresen alkalmat kívánunk különféle kulturális programokon való együttes részvételre. A megosztás, az együttlét gazdagítja a programot!
Gyere velünk koncertre, múzeumba, színházba.
Az aktuális programokról a levelezőlistán és az Arany Hegy Facebook profilján értesülhetsz.

------------------------------

Kiránduló Klub

Gyere velünk kirándulni! Havonta, két havonta elmegyünk együtt valahova Budapest környékén, hogy kiszellőztessük a tüdőnket, feltöltődjünk a Természet Átható Erejével.
Az aktuális kirándulás részleteiről a levelezőlistán és az Arany Hegy Facebook profilján értesülhetsz.

Translate »