Táborok
Rendszeresen tartunk hétvégi és hosszabb táborokat, melyek alkalmat teremtenek a meglévő ismeretek elmélyítésére, a különböző programokba való belekóstolásba, így kezdők és haladók számára is hasznos és élvezetes 🙂
A résztvevők teljes nyitottsággal és szeretettel fordulnak az újonnan érkezők felé is, így az is jól és a Közösségbe tartozónak érezheti magát, aki első alkalommal vesz részt a táborban és most találkozik először a többi résztvevővel.
Minden tábor egy vezérfonalra épül fel, mint például a tudatosság megteremtése és fenntartása, a belső csend kialakítása és erősítése, testi és tudati nyújtás, stb.. A táborok programjai úgy vannak kialakítva, hogy témájától függően olyan gyakorlatokba kóstolhassunk bele, melyekre a heti edzés keretén belül nincs lehetőség, elmélyedhessünk az elméleti oldalba, hogy bővítsük megértésünket és új dolgokat sajátíthassunk el, melyek harmonikusabbá, örömtelibbé tehetik életünket a mindennapok során is és megtapasztaljuk a gyakorlati oldalát is, beépítsük azokat a mindennapjainkba.
Ha felmerül benned a részvétel igénye, kérjük küldj emailt a részletekért.
Résztvevői vélemények korábbi táborokról:
„Az Aranyhegy hétvége egy nagyszerű lehetőség volt arra, hogy magunkba nézzünk. A fő téma a csend és a belső középpontunk volt, különböző feladatok segítettek, hogy kapcsolatba kerülhessünk a belsőnkkel. A gyakorlatok többféle aspektusból adtak rálátást magunkra, a fizikai, a szellemi, a lelki feladatok mind mást mutattak meg, és ezt erősítette a társak és a vezetők jelenléte, akik támogatásával még mélyebbre tudtunk menni. Az egész hétvégére jellemző volt a nyitottság, az öröm és a szeretet, és ez mind a nevetéskor, mind a síráskor a segítségünkre volt. Hosszú volt ez a két nap, tömény, és ez csak az út kezdete, mert mindenki bőven kapott feladatot, amivel a későbbiekben dolgozhat. Boldog vagyok, hogy ott lehettem és már várom a következőt.” – Gyuri
„Nagyon felemelő élmény volt a tábor. Két nap volt, mégis annyit adott, mint egy hosszabb elvonulás. Rengeteg szeretetet és törődést kaptam mindenkitől, és szerintem ezt mindenki így érezte a saját esetében is. A szombati nyújtás nagyon jól zajlott, erős volt, de nagyon örömteli. Sokat nevettünk, de a végére kikészültünk, a power yoga alatt ismét összetört az egóm és az éjféli meditációra már mindenem fájt. 🙂 Másnap reggeli belső csend meditáció alatt pedig egy olyan blokk szakadt fel, amit hosszú-hosszú évek óta cipeltem és már nagyon terhes volt számomra. Annyira megható volt az egész, hogy csak könnyezni tudtam az élménytől, de a finom ebédre már felszáradtak a könnyeim. Látszott mennyire jól fel volt építve az egész, az első napos egó lazítástól és megtöréstől kezdve a másnapi felismerésekig. Minden tiszteletem és hálám Renié és Istváné, amiért ilyen szeretetteljes és támogató közeget tudtak felépíteni!” – Zoli
„A táborban, az idő haladtával fokozatosan kerültem közelebb a belső csendhez, mely talán egyenlő az igaz természetünkkel. Ezzel párhuzamosan, az elmém folyamatos gondolatküldése mindinkább egy postafiókba érkezett, s nem közvetlenül hozzám. A különféle testgyakorlatok elősegítették, hogy én magam a belső csenddel azonosuljak, és mindehhez az elmémet hűséges szolgálóként használjam. Volt egy néhány órás időszak, mikor az elmém észrevétlenül belopódzott a belső csendbe, átvéve az irányítást. Ez idő alatt egy picit felpörögtem és nem akartam folytatni az addigi nyugodt tempójú napot, vágytam elhagyni a helyet, hogy a „magam” vezérelte világomba visszatérhessek. Örömömre, fejfájás és minden egyéb nélkül túltettem magam ezen a félresikláson. Így tovább folytatódott a megnyílás, mely helyükre engedte a belső békét, és a kezdetben zakatoló elmét. Mindez egy olyan állapotba helyezett, ahol egyértelműen látszik, hogy saját gyenge pontjaimat, az adott emberektől tanulva erősíthetem. Ezt követő állapot, hogy a felismert tanításokat feltétel nélkül magamba engedjem, hogy a megfelelő helyeken kiegészíthessenek. Ebben az állapotban ért véget a tábor számomra. Úgy érzem, mindez létrejötte Reni és István szerető, támogató energiájának köszönhető. Ezúton is Köszönöm nektek!” – Zsolt
„Nagyon intenzív volt számomra a két nap. Az érkező emberek szinte azonnal nagyon összekovácsolódtak és minden együtt töltött időben érezhető volt egy emelkedettebb hangulat. Szuper érzés volt veletek tölteni a két napot! Köszönöm. Egy kicsit fáradtam érkeztem és óriási kihívásként éltem meg az első napot. A nagy meleg, a nyújtások és a jóga is jócskán éreztette hatását a nap végére, közben a befelé figyelés fókuszálta figyelmem valamelyest, de alapvetően küzdöttem önmagammal. Éjszaka még azon is elgondolkodtam, hogy milyen lenne valahol máshol lenni. Ám másnap arra keltem (kissé elaludva), hogy a többiek már a reggeli meditációt végzik. Ez akkora erőt adott, hogy eloszlatta a bennem lévő kétely felhőket és csak mély hálát éreztem. Ez a nap fantasztikusan folytatódott. Nagyon jó érzés volt. A második napi gyakorlás enyhébb volt, így a jókedvünk is csak fokozódott a hőséggel. Végül visszatértünk a kezdetekhez, a belső csendhez, mely a hétvége mottója és a fókuszunk középpontja volt. Különösen jó volt látni és hallani, hogy a mindenki mennyivel magasabbra tud menni a problémák, érzelmi beragadások szintéjéről, s párbeszédek nélkül is meg tudják találni a harmóniát.” – Gergő
S egy vers, melyet egyik kedves résztvevő alkotott a tábori élményeiről:
Késztetésem van e pár sort papírra vetni.
Talán segít legközelebb a jelentkezésben másnak is dönteni.
E röpke két nap alatt szinte megállt az idő,
néha meg úgy rohant, mint golyó, mit puska kilő.
S, hogy mit kaptam ezen idő alatt…mit is soroljak,
a nyújtástól és jógától édes-égő izomlázat.
Hol hátat-hátnak vetve, olykor nyögve vagy épp nevetve
de végtelen türelemmel-figyelemmel egymást két ember segítette.
Majd a belső csendemben fedezhettem fel igazságokat,
hogy miért küzdök, s miért építek magamban gátakat.
Tanulom a tudatosságot, hogy mindig jelen legyek,
fejlődni vágyom, hogy először magamon, majd másokon is segíthessek!
A sok élmény, érzékelés, meditálás, gyakorlás…
A benső csend… egymás lelkébe pillantás…
Had jöjjenek mosolyok, kacajok, elemi erővel feltörő könnyek,
mind-mind tisztítanak, igazi családdá kovácsolnak minket.
A támogatást, szeretetet mind köszönhetem nektek,
s a végtelen szeretetóceánt miben általatok merítkezhetek.
Melyet érzékeltem az asztalnál is, mit szertartáskor-étkezéskor ülünk körbe.
A torkomban gombóc, s szinte felemel az otthon levés, együvé tartozás fényözöne.
Bízom benne, ezt nem csak én éltem meg e rövid elvonulás alatt,
hol a barátság, az elfogadás energiája egyre csak dagad.
(Még csak most jönne a sorban a szomszéd hangoskodó kakas,
kinek szerintem nem csak én kívántam hajnali 2-kor egy rókát..ravaszt!
Ja,dehogy, hisz belsőcsendünkben nem kelthetett komoly zavart) 🙂
Végezetül, Kedveseim, Barátaim, Családom!
E sok szeretetet, sírást-nevetést,törődést, fejlődést
tiszta szívből köszönöm, s mindenkinek kívánom!
– Edit –
A táborok megszervezésében minden évben fontos részt vállal támogatóként a Bethlen Gábor Alapkezelő, a Nemzeti Együttműködési Alap valamint a Miniszterelnökség. Köszönjük a támogatást!
